A legfontosabb tudnivalók a medvehagymaszezonhoz, avagy hol, mikor, hogyan és miért szedjük?
Lelőhelyek
Kezdjük rögtön a legfontosabbal, a lelőhelyekkel, és azokkal a szabályokkal, amikre figyelni kell, ha medvehagymát megyünk gyűjteni.
Magyarországon a két fő erdei lelőhely a Bakony és a Mecsek. Mindkét helyen olyan mennyiségben nő, hogy amikor már nagyok a levelei, gyakorlatilag összefüggő zöld szőnyegről beszélhetünk. Mi a mecseki területet ismerjük jobban, ahol is a medvehagyma „fővárosában”, Orfűn gyűjtöttük eddig legtöbbször ezt az erdei csemegét. Fontos tudni, hogy a Mecsek szinte egésze természetvédelmi terület, amire speciális szabályok vonatkoznak. Engedély nélkül nem is lehetne gyűjteni védett természeti területen, de igazából nincs kapacitás ennek ellenőrzésére, és akik csak otthoni használatra gyűjtenek, és vigyáznak a környezetre, azokat nem is szokták zargatni a hatóság emberei. További korlátozás, hogy külön engedély nélkül fejenként 2 kg erdei termény gyűjthető egy napon. Ez medvehagymából tekintélyes mennyiség, ha családilag kivonul az erdőbe 2-3 fő, akkor 1 óra alatt könnyedén össze lehet szedni több kiló medvehagymát fáradtság nélkül. Ebből már sokféle otthoni feldolgozásra futja, de erre később kitérünk még.
Mikor?
A medvehagyma minden évben kicsit máskor bújik elő, ez egyszerűen az időjárás függvénye. Nagyjából 2-3 hét mozgás lehetséges a legjobb gyűjtési időszakot tekintve, tehát mielőtt útra kelünk egy távolabbi lelőhelyre, érdemes informálódni a helyiektől, hogy mi a helyzet. Nagyjából március elejétől május elejéig terjedhet a medvehagyma gyűjtési időszaka. A legelső időben még nagyon kicsik a levelek, és nem is teríti szőnyegként a medvehagyma a terepet, ilyenkor sokkal intenzívebb lehet a levelek íze is, erre főzéskor figyelni kell. Ha sokat szeretnénk szedni, akkor érdemes várni 2-3 hetet még, amikor már kétszer, vagy háromszor akkorák (15-20 cm!) is lehetnek a levelek, a medvehagymaillat betölti az erdőt, és olyan sűrű medvehagymaszőnyeg fogadhat minket a megfelelő helyen, hogy 5 percig egy métert sem kell mozdulni gyűjtés közben, mert annyi levél van karnyújtásnyira. Ezután a csúcsidőszak után fokozatosan romlik a levelek gasztronómiai értelemben vett minősége, végül virágzáskor és az azt megelőző időszakban nem is nagyon érdemes már gyűjteni a levélből, mert a növény ilyenkor már nem a levelekre fordítja az energiáját, így azok ízüket is vesztik, és gyorsan megsárgulnak szedés után. Jó tudni, hogy manapság a boltokban és zöldségeseknél szinte hamarabb megjelenik a medvehagyma, mint hogy normálisan kifejlődhetett volna az erdőkben (ez egy elég érdekes jelenség…), ezért ilyenkor nem érdemes azonnal rohanni szedni, és mi javasoljuk elkerülni a korai levelekből történő vásárlást is, inkább várjuk meg az igazi szezont.
A szedésről
A szedéskor ügyeljünk arra, hogy ne húzzuk ki a hagymát, ezzel tönkretéve a növényt, valamint egy tőről ne tépjük le az összes levelet. Amikor már kellően nagyok a levelek, könnyen meg lehet fogni a száránál és eltépni. Ügyeljünk arra is, hogy a védett növényeket se károsítsuk medvehagymagyűjtés közben, például ha korai időszakban megyünk, még rengeteg hóvirág is lehet körülöttünk, melyeknek szálanként 10 ezer forint az eszmei értéke, vigyázzunk tehát a környezetre!
Sokat hallani a gyöngyvirág okozta veszélyekről, ezt valóban ne hanyagoljuk el, de azért jó tudni, hogyha a Mecsek, vagy Bakony megfelelő helyein gyűjtjük, megfelelő időben, annak az esélye, hogy gyöngyvirágot szedjünk medvehagyma helyett, gyakorlatilag nulla. Főleg azért, mert a gyöngyvirág májusi növény, míg a medvehagymát általában március végén, április elején gyűjthetjük, az összefüggő medvehagymaszőnyegben pedig biztosan nem fog korai gyöngyvirág lesben állni ránk. Mikorra a gyöngyvirággal összekeverhetővé válik, addigra a medvehagyma már virágzik, így könnyebben megkülönböztethető. Tehát ha medvehagymára hasonlító leveleket látunk májusban, amiknek nincs fokhagymaillata, azt ne együk meg, és nem lesz baj. Ha nem vagyunk nagy botanikusok, akkor érdemes pár képet megnézni az interneten, a gyöngyvirágnak a levele is másképp nő.
Előnyök
Néhány mondat a medvehagyma előnyeiről, bár mi sem orvosok, sem természetgyógyászok nem vagyunk, de azért hisszük és valljuk is, hogy azon kívül, hogy finom, nagyon kedvező hatással van az emésztőrendszerünkre, enyhén vérnyomáscsökkentő (mint minden hagyma), vértisztító és méregtelenítő hatású.
Az erdőből gyűjtött medvehagyma pedig magában hordozza az erdei mikroklíma sok egyéb pozitív hatását is.
Ha pedig mi magunk gyűjtjük a friss levegő, a mozgás és az erdei légkör már önmagában is feltölt minket energiával.
Felhasználás
Végül röviden szólunk néhány felhasználási módról, melyeket blogunkban sorra részletezve is meg fogunk jelentetni, akkor bővítjük a linkeket is.
Medvehagymából többek között készíthetünk:
– medvehagymakrémet (olívaolajjal, sóval – ezt szokták sokan pesztónak is hívni, szerintünk a sima medvehagymakrém olajban még nem pesztó)
– medvehagymapesztót (a klasszikus pesztó nyomán a medvehagyma, olívaolaj és só mellett további hozzávalókkal készül, tehetünk bele ízlés szerint aszalt paradicsomot, parmezánt, fenyőmagot stb.)
– szárított medvehagymát, medvehagymasót
– medvehagyma-krémlevest
– finom tavaszi salátát például grillezéshez
– tésztákba süthetjük (pl. pogácsa, kenyér)
– tésztákra tehetjük (tejszínnel, paradicsom szósszal, vagy csak úgy)
– kirándulás közben azonnal fogyaszthatjuk, nyersen, frissen pl. zsíros kenyérhez, szalonnasütéshez
– lefagyaszthatjuk későbbi felhasználásra is!
– tulajdonképpen desszerteket kivéve mindenhez jó, de tényleg!
Szívesen fogadunk kérdéseket és új tippeket is medvehagymával kapcsolatban, írjatok! 🙂
